A beltéri helymeghatározás és az erre épített szolgáltatások a rendszerben helyalapú adatokkal dolgoznak, térképi háttér és térképi megjelenítés szükséges ahhoz, hogy a rendszer szolgáltatásai működjenek és a szolgáltatott információk értelmezhetőek legyenek. Az intézményi kialakítás fő eleme a létesítmény alaprajzát lefedő beltéri térkép, alaplépés ennek felvitele, megszerkesztése, földrajzi koordinátákra illesztése és minden olyan adat hozzárendelése a térkép elemeihez, ami a szolgáltatásokhoz szükséges – útvonaltervezéshez, beltéri zónák, fontos pontok kezeléséhez, kereséshez.
A beltéri térkép elkészítésének több munkarésze van, ezeket minden intézményi implementáció esetén el kell végezni, kialakítva az intézmény egyedi térképi adatbázisát. Ez a kezdeti adatbázisépítés feladata, ugyanakkor a rendszer üzemeltetése során szükséges a beltéri térkép folyamatos karbantartása – a beltéri térképnek naprakésznek kell lennie, a valóságban bekövetkező minden olyan változást, ami befolyásolja a működést, át kell vezetni a térképen is.
A beltéri térkép elkészítésének egyik fő munkarésze, hogy az intézményi alaprajzot referenciaként használva, szintenként meg kell szerkeszteni, fel kell vinni az alaprajz elemeit. Ehhez jellemzően az intézmény részéről digitális formátumban rendelkezésre bocsátott alaprajzot használjuk, amelyet földrajzi koordinátákra kalibrálva a rendszerbe illesztünk, majd a rendszer által elvárt struktúrában feltöltjük az elemeit a térképi adatbázisba. A térképszerkesztés eszköze a SensoDoc rendszer beltéri térkép szerkesztő webes alkalmazása. Ezt a munkarészt kiegészíti egy helyszíni szemle, amely során a felvitt térképet összehasonlítjuk a valósággal és elvégezzük a szükséges módosításokat, kiegészítéseket a tapasztaltak alapján.
A másik fontos munkarész a létesítmény bejárási útvonalainak felmérése. Ez a beltéri pozícionálás megfelelő működéséhez szükséges, bejárjuk és felvisszük a rendszerbe az útvonalakat, ahol közlekedni lehet, illetve jelöljük a szintek közti átjárást megvalósító módokat (lépcső, lift).
A bejárási útvonalak nagyon fontos rétegét képezik a beltéri térképnek, ezek hálózata a beltéri útvonaltervezés és navigáció alapja. Az útvonalszakaszokhoz bejárási jogosultságok rendelhetők, amelyek lehetővé teszik a felhasználói jogosultságok szerinti differenciálást az útvonaltervezésnél. A rendszer útvonaltervezője akadálymentes tervezési opciót is kezel, valamint vészhelyzeti útvonalakat, ezekhez szintén plusz attribútumok kellenek felvitelkor.
A létesítmény területén levő zónák, fontos pontok és feliratok is plusz információt hordoznak az útvonaltervezés, keresés számára. Azonosítják egyrészt a létesítményrészeket (megadják, hogy melyik helyiség mi), másrészt megjelölnek olyan kiemelt pontokat, amikhez valamilyen szolgáltatás (pl. bankjegyautomata, információs pont, mosdó stb.) vagy külső adatforrásra mutató plusz információ rendelhető. Az elkészült beltéri térkép 3D ábrázolással is megjeleníthető, az intézmény arculatához szabott stíluskészlet használható a vizualizálásra.
A projektben résztvevő intézmény, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum implementációjához elkészült a beltéri az intézmény beltéri térképe, megtörtént a helyszíni felmérés is és ennek alapján a származtatott térképi rétegek, elemek felvitele, attribútumozása.
